Nemzetközi összefogás Szíriáért

2018. április 20., péntek

Öt éven belül harmadik alkalommal rendezett nemzetközi konzultációt a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) „Együtt a megbékélésért és újjáépítésért" mottóval. A legutóbbi nemzetközi partnertalálkozón mi is ott voltunk. A Bejrút melletti tanácskozáson arról volt szó, milyen kihívásokkal néznek szembe a háború sújtotta ország lakosai, hogyan állnak helyt ebben a helyzetben a közel-keleti keresztyének és mi mit segíthetünk nekik.

A mintegy 50 nemzetközi résztvevővel zajló konzultáció igei mottója is hűen kifejezte, hogy a szűnni nem akaró szíriai háború hetedik évében az egyház a krisztusi reménység hathatós jeleként a jövőt kívánja építeni: „Maga a menny Istene vezet bennünket sikerre, és mi az ő szolgáiként kezdjük el az építést.” (Neh 2,20) A társadalmi megbékélés szolgálatában és az újjáépítésben a kicsiny, mintegy ötezer tagot számláló, de szolgálatával tízezreket elérő közösség testvéregyházaival és nemzetközi partnereivel kíván részt venni, ahogy az Joseph Kassab főtitkár köszöntéséből és igei útmutatásából is nyilvánvaló volt.

Kassab igehirdetésében hangsúlyozta, hogy minden háború sérti Istent, és a legsúlyosabb konfliktusban sem felejthetjük el, hogy Isten együttérző és szerető Úr. „Az erőszakot mi teremtjük, nem Isten” – hangsúlyozta. Nehémiás könyve a saját emberi felelősségünkre emlékeztet a megbékélésben és az újjáépítésben. A hit, amelyik nem a város javát keresi, könnyen önközpontúvá válik – emlékeztetett az egyházvezető, az az egyház pedig, amelyik csak túlélésére gondol, elvész. „A városokat csak élő kövekkel védhetjük meg, ezért Szíria elkötelezett keresztyén állampolgárainak helyben maradása mellett, és szolgálatuk támogatása elsőrendű célja a nemzetközi összefogásnak.”

A bejrúti egyházvezető hangsúlyozta, hogy tudatos állampolgárok nélkül nincs áldás a társadalomban, és az élő kövek nem csak az egyházat építik, hanem a templom falain kívül is hatással vannak a társadalomra. „Ha az újjáteremtés és átformálás ereje nem éri el azokat, akik az egyház falain kívül vannak, a fal sem fog megvédeni minket. Az egyházunk 200 éve áll, Isten hűséges volt hozzánk, a krízis csak megerősített minket” – emlékeztette a résztvevőket.

A szükség kreatívvá, a nyomorúság hűséges tanítvánnyá tesz

A NESSL április 18. és 20. között az egyház Bejrúthoz közeli, eredetileg skót misszionáriusok által 1876-ban épített Dhour Shweir-i konferenciaközpontjában tartott egyeztetésén mintegy 15 testvéregyház és együttműködő szervezet képviselője vett részt szerte a világból – Amerikából Európából és Brazíliából. A népes amerikai presbiteriánus (PCUSA) delegáció mellett német, dán, svájci, ír, skót, holland, elszászi és magyar protestáns szervezetek újították meg elkötelezettségüket, hogy imádságban, szolidaritásban és nem utolsósorban jelentős anyagi támogatással segítik a szorongatott helyzetben is hűséggel szolgáló szíriai reformátusokat. A résztvevők között volt Chris Ferguson, a Református Egyházak Világközösségének főtitkára, ahogy a német és svájci gyülekezetek és egyházak támogatását koordináló segélyszervezetek, a Magyarországon is aktív GAW és HEKS vezetői.

A programnak éppúgy része volt a közös imádság és bibliatanulmányozás, mint a politikai és társadalmi helyzetet feltáró előadások, valamint az egyház különböző szolgálatainak – kiemelten is iskolarendszerének, humanitárius programjainak, menekültszolgálatának és ifjúsági és gyülekezeti munkájának – bemutatása.  A tanácskozáson a NESSL szíriai lelkészei és munkatársai bemutatták a gyülekezetek életét, diakóniai szolgálatukat, ifjúsági missziójukat, valamint azt a Magyar Református Szeretetszolgálat által is támogatott vasárnapi iskolai programot, amelyben több mint 1500 gyerek vesz részt országszerte.

Hassakeh, Aleppó, Fayrouzeh, Damaszkusz, Mashta, Türosz, Kamishli, Yazdieh, Latakia, Homsz és Hama gyülekezeteinek legfőbb kihívása, hogy a keresztyének helyben maradását szolgálják. A háború során egyrészt megerősödtek a gyülekezetek, ugyanakkor tömegesen hagyják el a térséget, elsősorban fiatalok, akik a sorkatonaság és a kilátástalan jövő miatt menekültek túlnyomó többségben Nyugat-Európa országaiba. Számos család kényszerült elhagyni otthonát és más helyre költözni Szírián belül, ami ugyancsak kiszámíthatatlanná teszi a gyülekezeti életet. Az egymillió lakosú Latakia városa példának okáért kétmillió menekült ellátására kényszerül.

Ennek ellenére a templomok tele vannak. A gyülekezetek a gyerekek és fiatalok közötti szolgálat mellett a kiszolgáltatott családok szociális támogatásával, humanitárius és egészségügyi programjaikkal, ruha- és ételosztással, valamint anyagi támogatással egyaránt, segítik a keresztyén közösséget és a többségi társadalmat is. Mindezt a külföldi egyházak és segélyszervezetek nagyarányú támogatása teszi lehetővé. Bár az elmúlt évben a biztonság sokat javult, a harcok bármikor fellángolhatnak, amit a lelkészek elsősorban a nagyhatalmak hatásának tulajdonítanak.

„Mi, a szíriai és libanoni presbiteriánus gyülekezetek, elítéljük a világ hatalmainak 2018. április 14-én hajnalban Szíria ellen indított elnyomó agresszióját. Olyan hatalmakról van szó, amelyeknek az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként tisztelniük kellene a nemzetközi jogot és a nemzetek szuverenitását. Ezzel szemben, sajnálatos módon, katonai támadásukat mondvacsinált okok alapján, jogi felhatalmazás nélkül indították. A támadást Szíria destabilizációjára irányuló törekvés bizonyítékaként értékeljük, amire azután került sor, hogy a nemzeti haderő és a kormány közel került a terrorizmus és az erőszak felszámolásához az országban” – részlet az egyház legutóbbi állásfoglalásából.

A legnagyobb kérdés mégis az, hogy mi vár Szíriára, ha véget ér a háború: visszatérnek-e hazájukba a száműzöttek, és az újjáépítést követi-e megbékélés, ami alapvető lenne Szíria jövője szempontjából. A lelkészek nem győzték hangsúlyozni, hogy az egyház élete nem állhat csak szavakból, nem merülhet ki a prédikációban, csak akkor lehet a reménység jelévé, ha elkötelezetten teszi is, amit hirdet, kiállva az igazságos béke és a megbékélt társadalom látomása mellett – beleértve az emberi jogokat és a demokráciát, a mindenkit egyaránt megillető állampolgári jogokat. Az arab református lelkészek elsődleges üzenete mégis az volt, hogy a nyugati partnerek imádságban és nyilvános szerepvállalásukkal is tegyenek meg mindent azért, hogy a háború véget érjen.

A vallási tirannizmus a politikai tirannizmus melegágya – politikai helyzetkép

A tanácskozás betekintést adott abba is, hogyan látják a helyi protestánsok a közel-keleti térség jövőjét, kiemelten is a többségi muszlim közösséggel való „szomszédi” együttélést. Dr. Ahmad Moussalli szunnita muszlim tudósként az iszlámon belüli és az iszlámmal való megbékélés kihívásairól szólt. „Egy szörnyű téma” – kezdte előadását viccelődve a bejrúti Amerikai Egyetem politológia professzora. Moussalli az iszlám politikai gondolkozás és ideológia, napjaink iszlám mozgalmainak, a nyugati politikai elméletek és filozófia, illetve a kelet-nyugat kapcsolatok szakértőjeként emlékeztetett arra, hogy a másik kirekesztése, megbélyegzése és megvetése – akár vallási alapon – nem arab és muszlim sajátosság. „Vallásháborúkat Európában is láttunk éppen eleget, a leegyszerűsítő kategorizálás pedig nem segíti a megoldást, sem itt, sem Európában, ahol ugyancsak tanúi vagyunk a szélsőséges keresztyén populizmus térnyerésének.”

A politológus elismerte, hogy a muszlim kisebbségeknek ezért is vannak nehézségeik nem iszlám többségű társadalmakban, mert hozzászoktak ahhoz, hogy a vallási életnek az állam ad támogató keretet, a Sariát az állam érvényesítheti és garantálhatja. „Nem a teológia, hanem a politika, a közösségi tér eltérő értelmezése az, ami konfliktusok forrása az európai társadalmakban is. A szekularizáció nem történt meg az iszlámon belül, de ahhoz, hogy előre léphessünk, meg kell tanulnunk, hogy az állam nem lehet muszlim vagy keresztyén” – mondta. A radikális és fundamentalista iszlám ezt máshogy látja, de éppen ebben rejlik a szélsőségessége, hangsúlyozta a tudós. Szerinte Szíria tragédiája is az, hogy a korábban meglehetősen szekuláris államot a vallás el akarja foglalni, és „iszlamizálni” akarja a közösségi teret. Mint mondta, a muszlim világban a közösségi terek szekularizációja nehezen megy végbe, ezért is tartja elengedhetetlennek az emberi jogok és a modern, „civil” demokrácia értékelését a Korán felől érvelve.

A mai konfliktus egyik eredendő okának azt tartja, hogy a gyarmatosítás végeztével a helyi közösségek, társadalmi struktúrák megszűntek és nem lépett helyükre élhető, működő rendszer, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szélsőségesség ma tapasztalható szintje az iszlámon belül egyedülálló a történelemben. Moussalli a Nyugat szerepét és felelősségét is kiemelte, ami vallásilag ugyan nem, de kulturálisan keresztyén. A demokratikus társadalmakat formáló keresztyén értékek szerinte a Közel-Kelet számára is utat mutatnak. Ezzel kapcsolatban a média felelősségére is rámutatott, mondván, hogy az iszlámellenesség, a muszlim világ kriminalizálása sokkal veszélyesebb Európa jövőjére nézve, mint a muszlimok számára, és rendkívül megnehezíti a keresztyén kisebbségek életét a közel-keleti térségben. Nem véletlen, hogy a partnertalálkozó egyik célja, hogy a libanoni és szíriai egyházak segítsenek megérteni a muszlim világot az európai és amerikai partnerek számára.

Dr. Basem Al-Shaab, az egyház presbitere politikusként értékelte a keresztyének helyzetét a térségben. A református szívsebész a libanoni parlament protestánsok számára fenntartott kvóta alapján megválasztott egyetlen tagja először az Amerikai Egyesült Államok (USA) szerepéről beszélt, minthogy a térség az USA–iráni kapcsolatok frontvonalában van, ami alapvetően meghatározza Libanon helyzetét. Szerinte Donald Trump elnöksége óta ez a feszültség éleződött ki, kiegészülve az orosz jelenléttel és befolyással, ami az orosz-amerikai konfliktus megerősödéséhez vezetett. A Libanon szuverenitását támogató amerikai támogatás az összes konfliktus költségei ellenére is „olcsó és hatékony” – emelte ki Al-Shaab, összehasonlításként a bejrúti amerikai egyetem példáját hozva, aminek fenntartása annyiba kerül, mint 12 órányi háború Szíriában. „A képzés a szélsőségek mérséklésének leghatékonyabb módja” – hangsúlyozta a politikus a helyi reformátusok általános meggyőződését. Ennek kiváló példái a református iskolák és egyetemek, ahova a konzervatív muszlimok is szívesen járatják a gyermekeiket, hogy magasszintű liberális oktatásban részesüljenek.

Al-Shaab emlékezetetett arra is, hogy milyen terhet ró Libanonra a menekülthelyzet. A négymilliós ország évek óta másfél millió szír menekült ellátásáról gondoskodik, ami gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezet. Hangsúlyozta: a nagyhatalmaknak meg kell törniük az erőszak ördögi körét, véget kell vetniük a háborúskodásnak. Ezt követően pedig a keresztyén kisebbség és a többségi mérsékelt muszlim társadalom „szomszédi” együttélése, a keresztyének társadalmi szolgálata, valamint a radikális csoportok további visszaszorítása lehet a garanciája annak a társadalmi megbékélésnek, amely évtizedes feladata lesz a helyi reformátusoknak is.

A parlamenti képviselő részletesen elemezte a politikai helyzetet, de emellett a keleti keresztyénségről is önkritikusan nyilatkozott: „Hosszú időn keresztül a túlélés volt a stratégiánk, és ebben nem vagyunk sikeresek. Csendben, vagy látványosan tűntek el a keresztyének szerte a térségből, Palesztínából, Törökországból és máshonnan.” Ez pedig visszafordíthatatlan folyamat. Éppen ezért a helyben maradást tartja az egyetlen megoldásnak, amiben a református kisebbség sajátos ereje abban lehet, hogy hidat jelentenek a nyugati világ felé. A presbiter ezzel összefüggésben aggodalmának adott hangot az európai politikai trendekkel kapcsolatban, amelyek a modern demokratikus berendezkedést gyengítik.

Egyházi szolgálat oktatásban, egészségügyben, diakóniában és közösségépítésben

A konzultáció során a NESSL munkatársai részletesen beszámoltak partnereiknek, akik évente összességében többmillió eurónyi anyagi támogatással segítik a szorongatott helyzetben, üldöztetések közepette is a reménység jeleként szolgáló egyház munkáját Szíriában. Salam Hanna, latakiai lelkész, a NESSL 2013-ban alapított segélyszervezetének igazgatója beszámolt az egyház szíriai humanitárius és újjáépítési programjáról. Szíriában 20 helyi központból koordinálják az elsősorban a keresztyén családokat segítő természetbeli és anyagi támogatások elosztását. 

A humanitárius helyzet katasztrofális, hangsúlyozta a lelkész: a hét éve tartó szír háború következményeként 6 millió embernek kellett elhagynia otthonát Szírián belül, további 5 millió ember menekült más országokba, ebből nagyjából egymillióan Európába, a fegyveres konfliktus pedig több mint 500 000 civil áldozatot követelt. Szíriában, ami ma a legkevésbé biztonságos ország a világban, a gazdaság is romokban hever, a munkanélküliség soha nem látott 65 százalékos szintre emelkedett, az átlagkereset 100 dollárra esett, az állami infrastruktúra súlyos károkat szenvedett. A NESSL ebben a helyzetben a maga szerény eszközeivel nagyjából 1300 családnak juttat élelmet, ruházatot, vizet és higiéniai ellátást, 100 családnak lakhatási támogatást és 1300 diák iskoláztatását támogatja.

A fiatalok az egyház jelene

Najla Kassab, a NESSL oktatási és képzési részlegének vezetője, egyben a REV elnöke, fiatalok bevonásával számolt be a szíriai gyülekezetek ifjúsági közösségi és képzési programjairól. „Ahol nincs evangéliumi látomás, elvesznek az emberek” – hangsúlyozta a Közel-Kelet másodikként felszentelt lelkésznője. „Arra hív Krisztus, hogy élő reménység jelei és a megbékélés követei legyünk a közösségeikben” – tette hozzá. A NESSL ezért is fordít kiemelt figyelmet a háború traumáját elszenvedő, mégis helyben maradó fiatalokra gyülekezeteiben, valamennyi generáció számára testre szabott közösségi programokat kínálva. A „Reménység terei” nevű programban például a sporttal igyekeznek megerősíteni a fiatalok közösségi hálóját – nemcsak a keresztyének között, hanem a muszlim fiatalokkal is. Mindeközben azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb az ember, és egyre több kihívás. „Gyakran erőtlennek érezzük magunkat egyházként, de ez nem mentesít a felelősség alól. A háború a veszteség ellenére, sajátos módon, megerősítette közösségeinket, új lelkiséget tanított a fiataloknak is: kilépni az egyház falain kívülre és hitünket és értékeinket felvállalva cselekedni a mindennapjaik része lett. Partnereink felelőssége az is, hogy személyesen is megerősítsék a fiatalokat, akik a maradás mellett döntöttek, hogy értékesek” – mondta a nemrég hazánkba is ellátogató lelkésznő.

Suheil Saoud bejrúti lelkész a szíriai menekültek számára létrehozott libanoni iskolákról számolt be. A NESSL 6 központot működtet országszerte, ahol csaknem 700 szíriai menekült fiatalnak biztosítanak tanoda jellegű oktatási programokat, étkezést, orvosi és mentálhigiénés ellátást – ezzel is a krisztusi szeretetről tesznek tanúságot a menekülttáborokban élő 4 és 11 év közötti fiataloknak és családjainak. A program kimondott és felvállalt célja hozzájárulni ahhoz, hogy a menekültek a térségben maradjanak, a túlnyomó többségben muszlim gyermekek és fiatalok ne vesztegessék idejüket a táborokban, hanem alapvető oktatással, mentális támogatással készüljenek arra, hogy Szíriába visszatérhessenek. Nem mellesleg a program ahhoz is hozzájárul, hogy háború okozta traumát kezeljék, a családi kapcsolatokat erősítsék és ezzel is csillapítsák a vallásos szélsőségek térnyerését.

A nemzetközi összefogás töretlen

A nemzetközi egyházi partnerek csak ezt a két rendkívüli programot mintegy 300 millió forintnyi támogatással segítik évente, ami jól mutatja azt a súlyos szükséget, amivel Szíria napjainkban szembesül. A jelenlévő partnerek éppen ezért nyilatkozatban is megújították elkötelezettségüket a NESSL iskolarendszerének, szociális intézményeinek, ifjúsági programjainak fenntartásában, valamint lerombolt egyházi épületeinek újjáépítésében éppúgy, mint a keresztyén közösségek társadalmi szolgálatának megerősítésében.

Chris Ferguson, a Református Egyházak Világközösségének főtitkára arról biztosította a világközösség közel-keleti tagegyházát, hogy a szervezet szolidaritása is töretlen marad. A REV tavaly nyári nagygyűlése legfontosabb és egyben szimbolikus döntése éppen az volt, hogy Najla Kassab személyében a NESSL lelkésznőjét választotta elnökének. Ferguson a politikai és pénzügyi támogatáson túl kiemelte a közel-keleti reformátusok szerepét abban, hogy a reformátusok egyházi közösségét világszerte megerősítsék partnerkapcsolataikon keresztül. A főtitkár egyben javaslatot tett arra, hogy a két-három évente szervezett partnerkonzultációk helyébe egy olyan közel-keleti kerekasztal lépjen, amelyik vezetőtestületében helyiek és partnerek közösen vennének részt, ezzel is biztosítva azt, hogy a testvéregyházak figyelme és jelenléte állandó képviselet formájában erősödjön meg.

A nemzetközi konzultáció a kétoldalú megbeszélésekre is alkalmat adott a magyar, valamint az arab és örmény református egyházak közötti együttműködéséről. Ódor Balázs külügyi irodavezető nemcsak a NESSL vezetésével, hanem a szíriai örmény reformátusok elnökével, Haroutune Selimiannal is egyeztetett, valamint találkozott a Rosangela Jarjour-ral Közel-Keleti Protestáns Egyházak Közösségének (FMEEC) főtitkárával. A megbeszéléseken az esetleges projekttámogatások mellett az egyes munkaágak közötti oktatási, missziói és diakóniai együttműködésről és tapasztalatcseréről, valamint libanoni-szíriai egyházvezetői delegáció magyarországi látogatásáról is szó esett.

A konzultáció végén elfogadott zárónyilatkozat innen tölthető le.

Külügyi Iroda, fotó: NESSL 

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Róm 11,1–10

„...most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink