Az egyetlen alap

2018. április 19., csütörtök

Az egyetlen üdvözítő örömhírről, a Krisztusról tanúskodó Szentlélekről és a hamis tanítások veszélyeiről is szólt a tavaszi zsinati ülést megnyitó áhítatában Nyilas Zoltán András. Az északpesti esperes Pál apostol korinthusiakhoz írt második levelének tizenegyedik fejezetét helyezte egyházunk legfőbb döntéshozó testületének szívére április 19-én, csütörtökön délelőtt.

„Pál apostol levelében egyszerre jelennek meg hálaadó szavai, dicsérő gondolatai, valamint szenvedélye, féltő szeretete és szívbéli gyötrődései is, hiszen azt látja, hogy Isten gyülekezeteit hamis apostolok mételyezik, akik megtévesztik a híveket, miközben az igazság szolgáinak adják ki magukat” – adta meg Nyilas Zoltán András a levél történeti kontextusát. Az igehirdető az apostol elleni vádakat is ismertette: „nem volt Jézus földi tanítványa”, „nincs apostoli tekintélye”, „képzetlen az ékesszólásban és a beszédben”, „szolgálataiért nem fogad el anyagi támogatást”.

Bár Pálnak sok támadást kellett elhordoznia, nem az őt ért sérelmekről ír. Levelében sokkal inkább afölötti mély fájdalma tükröződik, hogy a hamis próféták kikezdték Isten igéjét és „más Jézust, más evangéliumot és másik Lelket hirdetnek” – fogalmazott az esperes. Hozzátette: amikor mindez bizonyossá válik az apostol számára, nem tehet mást, szólnia kell arról a szövetségről, amit az Úr az ő népével kötött. Új tartalommal tárja a korinthusi gyülekezet elé a menyegzők ószövetségi képét: ebben az isteni szövetségkötésben mindig Krisztus, az egyszülött Fiú a vőlegény, akihez Pál, a vőlegény barátja, méltóképpen szeretné odasegíteni választott jegyesét, a népet. „E szövetség elengedhetetlen feltétele a fényes és tiszta gyolcs, a szeplőtlenség, a hűség, a bizonyosság, amivel valamennyi ravasz kísértésnek ellenállhatunk” – figyelmeztetett az igehirdető.

„A másra ma is nagy az igény, mégsem engedhetjük meg, hogy elnémuljon az egyedül üdvözítő üzenet, az egyetlen örömhír, a Lélek bizonyossága és maga Jézus Krisztus” – hangsúlyozta Nyilas Zoltán András. Mint mondta, a keresztyéneket az elhajlástól féltő Pál apostol is világosan megmutatja saját bizonyosságát a Krisztusban, „akit Isten örök szolgálatba állított, aki meghalt bűneinkért, és feltámadásával megszabadított bennünket. Isten igaz lelkét az emberekben ezeknek a megvallásáról ismerjük meg.”

A lelkipásztor arról is szólt, hogy ugyanarra a krisztusi alapra sokféleképpen építkezhetünk, azonban nem lehet kétséges, hogy életünk forrása Jézus Krisztus, evangéliuma pedig nem közmegegyezés tárgya, hiszen Isten Krisztusban véghez vitt cselekedetei által jött létre.  „Beszédünk, cselekedeteink forrása soha sem az emberi értelem, hanem Krisztus, aki az igazság alanya és birtokosa, hiszen úgy tanított minket Igéjében, hogy ő az út, az igazság és élet”.

Szoták Orsolya, fotó: Vargosz

Istent keresem

Préd 9

„Az élők annyit tudnak, hogy meg fognak halni...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →